Jellegzetes húsvéti ételek a világ országaiban
A húsvéti ételeket a világ minden keresztény országában úgy válogatta össze a hagyomány, hogy akár az összetevők, akár az étel formátuma vagy díszítése számos szimbólumot tartalmazzon. A jelképek utalhatnak az ébredő tavaszra, a termékenységre, az újjászületésre, de legtöbbször Krisztus szenvedéseivel, a feltámadással, örök élettel kapcsolatosak.
A szimbolikus összetevők nagy száma lehetővé teszi, hogy az egymástól távoli államokban más és más ételek kerüljenek ilyenkor előtérbe, vagyis biztosak lehetünk abban, hogy a húsvéti gasztronómiai paletta legalább olyan változatos, mint a karácsonyi.
Levesek
A jellegzetes húsvéti levesek száma világszerte nem túl nagy. Azért találni néhányat, amelyek természetesen bárányból és persze primőr zöldségekből készülnek. A bárány jellegzetes, szimbolikus húsvéti étel, amely hazánkban kevésbé elterjedt, de Görögországban, Angliában, Franciaországban, a mediterrán államokban bizony igen népszerű. A bárány magának a kereszténységnek, továbbá Krisztusnak a szimbóluma, jelképezi a tisztaságot, az új életet és az önfeláldozást is.
A görög húsvéti leves, a Mayiritsa a báránynak nem csak a színhúsát, hanem a belsőségeit, sőt a beleit is tartalmazza, így a friss zöldségekkel kiegészülve igazi „erőleves” a tavaszi fáradtságtól szenvedőknek. A lengyel Bialy Barszcz elnevezésű leves ereje a tormában rejlik. Az összetevőket húsvét reggelén egy kosárban elviszik a templomba megszentelni: kolbász, főtt tojás, sonka, vaj, sajt kerül a tartalmas levesbe.
Főételek
Természetesen a főfogások között is nagyon sok helyen találhatunk bárányt. Ezek közül a fogások közül, talán a legkülönlegesebbek a szicíliai bárányos pite, Franciaországban a levendulával és mézzel pácolt báránycomb, illetve az Angliában elterjedt mentaszószos-articsókás körítés.
Pikáns fogást találhatunk a belga étlapon is, ahol az egyik legkedveltebb étel a foie gras, ami kacsa- vagy libamájból készül, valamilyen édes (cikória- vagy füge-) szósszal.
A böjt végét jelzik a különféle kolbásszal, sonkával gazdagított, a hétköznapokon is népszerű ételek, így Olaszországban a frittata kolbászos változata, illetve a spanyol hornazo.
Édességek
A húsvéti ételek közül kétségtelenül az édességek kínálata a legszélesebb, szerte a világon. A különféle kalácsok olyan nagyon nagy mértékben nem térnek el a nálunk készülőktől. Görögországban, Oroszországban is gyakran kerül tésztakereszt, tojás, mandula, szezámmag a szép, sötétbarna, fényes sütemények tetejére. Sok helyen ember vagy állatformájúak (galamb, kacsa, bárány, nyúl) ezek a sütemények. A másik legáltalánosabb édességcsoport az édes töltelékkel készülő kelt tészták és kenyérfélék.
Nálunk merőben szokatlan azonban a brazil Paçoca, amelynek fő összetevője a darált mogyoró és a többi összetevője is nyers, a végeredmény sem igényel sütést. Szintén érdekes fogás a Spanyolországban elterjedt torijjas nevű édesség, amelynek alapanyagát konyhai maradékok képezik: száraz kenyér, maradék tojás és méz. Az összegyúrt „tésztát” olívaolajban sütik ki és szószokkal kínálják. A finn mammi az egyik legrégebbi hagyomány a húsvéti édességek sorában. A rozsmalátából készült pudingot tejszínhabbal és cukorral kínálják.
A mediterrán országokban gyakori húsvéti összetevő a déligyümölcs. Kiváló példa erre a francia citromtorta, a görög koulurakia (amelynek tésztájában narancslé van), a toszkán imádkozó ember formájú citromos vajas sütemény.
Az orosz Paszka nevű édesség igazi különlegesség a húsvéti étlapon. Friss túróból készül, amelyet megfőznek, majd formába öntve lecsöpögtetnek és préselnek. Végül kereszttel és vallásos feliratokkal látják el.
