Hűsítő házi finomságokkal a kánikula ellen
A házi fagylalt majszolása az egyik legjobb dolog, ami nyáron történhet velünk. Nem csak azért, mert a saját kezünk munkáját dicséri, hanem azért is, mert olyan alapanyagok vannak benne, amiket igazán szeretünk. Ezt a különböző ételérzékenységekkel és allergiákkal küzdők értékelik csak igazán – hiszen nekik különösen fontos minden egyes alkotóelem – de bárki számára fontos lehet, aki tudatosan táplálkozik.
Ha van valamilyen fagylaltkészítő gépünk, akkor egyszerűbb a dolgunk, de ha nincs, akkor se sokkal bonyolultabb a helyzet. A leggyakrabban alkalmazott megoldás erre az esetre, ha a fagylaltot a fagyasztóba helyezése után 10-20 percenként átkeverjük, hogy levegős állagú legyen. Ha ehhez nincs kedvünk – vagy csak hosszabb ideig megfeledkeztünk róla és keményre fagyott – akkor tegyük egy turmixgépbe vagy egy botmixer segítségével lazítsunk az állagán.
A fagylalt számos alapanyagból készülhet; ahogy telik az idő, úgy születnek meg napról-napra egyre extrémebb változatok is. Míg néhány évtizeddel ezelőtt csak néhány alap ízzel találkozhattunk, mára már ötletek tucatjai zúdítják ránk, amelyeket otthon mi is kipróbálhatunk, ha például éppen levendulás, paradicsomos, habaneros, szalonnás, kecskesajtos, céklás vagy villányi boros fagylaltra vágyunk.
De kezdjük a klasszikus, édes, főzött fagylaltokkal! Ezek alapja minden esetben a tej, amelyet egész tojással – vagy csak a sárgájával – és cukorral kell felfőzni és utána ízesíteni aszerint, hogy milyen fagylaltot szeretnék kapni. Mehet bele például vanília, csokoládé, dió, kókusz, kávé, karamell vagy akár pisztácia is. A tejet tejszínnel vagy sűrített tejjel tovább gazdagíthatjuk, így még sűrűbb, még krémesebb végeredményt kapunk.
Készíthetjük tejtermékekből főzés nélkül is. Verjük fel a tejszínhabot, adjunk hozzá olvasztott csokoládét vagy gyümölcspürét, édesítsük kedvünk szerint és már indulhat is a hűtés! Szintén egy változat lehet, ha habtejszínt és tejfölt keverünk össze alapnak, valamint nagyon finom fagyi készíthető joghurttal, túróval, sőt, még tejberizzsel is.
Keverhetünk fagylaltokat növényi tejekkel is, például mandulával vagy éppen kókusszal. Ha adunk hozzá egy adag ananászlevet vagy pürét, máris jó alapunk lesz egy ízletes pinacolada változathoz. Édesítsük kedvünkre, nem feltétlenül cukorral, hiszen használhatunk mézet, eritriolt vagy nyírfacukrot is. Sőt, ha igazán alkalmazkodni akarunk az íz világhoz, édesítsük kókuszvirág cukorral. Ha pedig felnőttek eszik, nyugodtan adjunk hozzá egy kis fehérrumot is.
Az állati és növényi tejeket is elhagyhatjuk, ha szeretnénk, hiszen például a gyümölcsök már önmagukban is jó fagylaltalapok lehetnek. Nem is kell túlbonyolítani: mixeljük össze a kiválasztott gyümölcsöt – vagy gyümölcsöket – édesítsük, és már mehetnek is a jégre!
Kóstoljuk meg a bodza fagyit is, amit készíthetünk szörpből vagy frissen forrázott és egy éjszakán át állni hagyott bodzateából. Akik pedig a teák helyett inkább a kávét szeretik, bátran készítsenek abból is jégkrémet, frissítően felpörgeti a kánikulai délutánokat.
Az avokádót egyre többen fedezik fel édesen elkészítve is, így talán nem meglepő, hogy finom, mézes fagylaltot lehet belőle alkotni sajtkrém és bogyós gyümölcsök hozzáadásával. Csak pürésítsük össze az egészet és az sem baj, ha egy kevés lekvárt is adunk hozzá.
Ne feledkezzünk meg a fűszerezésről sem! A gyümölcs és a kávé fagylaltokhoz remekül illik a Horváth Rozi féle őrölt fahéj – sőt, készíthetünk konkrétan fahéj fagylaltot is! – az almához, narancshoz nagyon jól passzol a szegfűszeg, a körtéhez pedig érdemes kipróbálni a sáfrányos szeklicét, ami nem csak kiemeli a gyümölcs ízét, de a színe is ragyogóvá válik.
Igazi különlegesség a bazsalikom fagylalt is, amelyhez először vízzel és cukorral kell szirupot főzni, ezt ízesíteni citromlével és -héjjal, majd természetesen egy jó adag bazsalikommal. Üdítő ízű, frissítő hatású jégkrémet kapunk végeredménynek.