Pom Pomtól a Cooking fever appokig – Szakácskönyv ajánló gyerekeknek
Amikor a gyerekek és a konyhaművészet kerül szóba, sokszor igen gyorsan a nagymamánál töltött időknél kötünk ki. Amikor együtt sütöttünk-főztünk, amikor a nagyi csirkét bontott, cseresznyét magozott, baracklekvárt főzött. Amikor még nem voltak főzős oldalak, különböző applikációk, amik játékosan vontak volna be minket ebbe a színes-szagos világba, amit a konyha jelent. A mai nagymamákra talán már kevésbé jellemző a csirkebontás, de valami soha nem változik: a konyha, ha hagyjuk az otthon szíve, és mint ilyen vonzza a mindenre kíváncsi gyerekeket. Csak az a kérdés, mihez kezdünk ezzel a kíváncsisággal.
Mint minden életterület esetében, itt is elengedhetetlen a nagyobb léptékben való gondolkodás. Ahelyett, hogy automatikusan elkezdenénk bogarászni a számolatlan gyerekeknek készült szakácskönyv ajánló közt és megpróbálnánk eldönteni: mely hozzávalókkal dolgozhat a gyermekünk, tényleg olyan recepteket ajánl adott könyv, amit elkészíthet már a hatévesünk, a tízévesünk, a tizenháromévesünk, már megint kifejezetten lányokra szabták adott könyvet vagy játékot, miközben mi a kisfiunknak szeretnénk valami megfelelőt találni… és így tovább, inkább gondoljuk át mit jelent számunkra a főzés. Mit jelentett a családunk számára.
Mi a kapcsolatunk a főzéshez, a konyhához, az ételekhez?
Jó élményeink fűződnek a bevásárláshoz, vagy egyszerűen csak egy szükséges eseménysor, amit automatikusan lefuttatunk hetente? Szerettünk, szeretünk piacra járni, beszélgetni az árusokkal, kézbe venni és megszagolni egy-egy gyümölcsöt vagy zöldséget? Van erre egyáltalán lehetőségünk? Beengedtek minket a konyhába kisgyerekként? Szerettünk az anyukánk, apukánk, nagymamánk, nagypapánk vagy bármely rokon körül segédkezni, figyelni miközben az étellel foglalkozott? Esetleg muszáj volt krumplit pucolnunk, húst paníroznunk miközben bármit szívesebben csináltunk volna? Ha volt kertünk, termesztettünk zöldséget, gyümölcsöt? Tartott a családunk vagy tartunk mi magunk állatokat? Végigkövethettük a „hozzávalók” útját az asztalunkig? Mit jelent egyáltalán számunkra az étel, az étkezés, a főzés?
Ha megvannak ezekre és az ezek mentén felbukkanó újabb kérdésekre a válaszaink, máris hasznos vonalvezetőt kaptunk magunktól ahhoz, hogyan kezeljük saját családunkban, saját otthonunkban a főzés, a konyhai jelenlét kérdését. Hogy mit adjunk át a gyerekeinknek.
Hogy milyen kapcsolatot alakít ki egy gyerek a konyhaművészettel, magával a konyhával, hovatovább egyáltalán az ételekkel, az mind-mind itt kezdődik. Nem érdemes leválasztani ezt az életterületet, ahogyan semelyik másikat sem a többiről és külön kezelni. Amint felmerül, hogy mit olvasson a gyerek, azonnal ott a kérdés, hogy szokás-e még a családunkban papíralapú könyvet olvasni vagy digitális bennszülöttet nevelünk, akinek a környezetéhez alkalmazkodnunk kell, és ha be akarjuk vonni őt a konyhai munkálatokba, akkor azt az ő világán keresztül érdemes megpróbálnunk. Fontos, hogy megtaláljuk, hogyan ötvözhetjük kettőnk tapasztalását a világról, a hétköznapokról. Hol van a keresztmetszet a mi gyerekkori nagyival csirkecsontozós élményeink és az ő szociális médián keresztül tájékozódós élményei közt?
Meglehet, hogy közös instagram projektként tálalhatjuk a főzéssel való ismerkedést, ahogyan az is, hogy bármi egyéb módon gamifikáljuk, játékosítsuk a XXI. század által kínált eszközökkel a gyermekünk konyhaművészetbe való bevezetését. Az egyetlen igazán fontos elv, amit érdemes szem előtt tartanunk, hogy találjuk meg az örömet ebben a cselekménysorban is. Ha ez megvan, olyan kapcsolódási pontot találtunk, ami megalapozhatja a jó hangulatot és azt, hogy érdeklődéssel és szeretettel forduljanak a konyha, a főzés, az ételek és minden, ehhez a területhez kapcsolódó tevékenység felé.
Pom Pom, Katóka, Frida füveskönyve és a főzős appok világa
Hogy ne maradjunk adósok a konkrét ajánlóval, körbenéztünk a gyerekeknek szóló szakácskönyvek és alkalmazások között! Játékból van talán a legtöbb, bár itt sajnos tettenérhető az a jelenség, miszerint a főzés kifejezetten lányos dolog. A legtöbbjét kislány figurákkal illusztrálják és már a játék nevében is megjelenik, hogy ezt bizony lányoknak szánták. Kis kereséssel azonban találhatunk olyan appot is, ahol főszakáccsá, mesterséffé válhat a játékos!
Izgalmas, bár nem kifejezetten gyerekeknek szóló alkalmazás a Gojee, amibe felvezetve az otthon található élelmiszereket az app kidobja, mit készíthetünk belőlük. Ezt elsőre talán közösen érdemes kipróbálnunk, kiélvezve a benne rejlő játékosságot!
A szakácskönyvek közt nézelődve rendszeresen szembejön Csukás István klasszikusa, a Pom Pom főz, vagy egy újabb nagy kedvenc a Bernáth József nevéhez fűződő Szörnyen jó szakácskönyv. Akad egy oldal, ahol verses könyveket gyűjtöttek csokorba, ezek közül is szemezgethetünk, ha még az elméleti ismerkedés fázisában vagyunk. Lackfi János, Varró Dániel vagy Tóth Krisztina verseihez kapcsolt recepteken keresztül a főzéshez egy kis irodalmat hozzáadva fűszerként.
Ha pedig irodalom, akkor meg kell említenünk azt a különleges „szakácskönyv-regényt”, ami Katóka szakácskönyve néven vonult be a magyar irodalomba. Eredeti kiadása, a regényen belül felbukkanó receptekkel a MEK oldalán található. Ha pedig „recept-regény”, akkor mindenképp ismerkedjünk meg Frida Kahlo füveskönyvével, amit 14-15 éves kortól nyugodtan gyerekeink kezébe adhatunk. A mexikói festőnő élete elevenedik meg a lapokon, receptjeivel együtt. Ez a könyv azért is különleges, mert segíthet annak a szemléletnek a kialakításában, amiről a cikk elején gondolkodtunk, miszerint:
A főzés, az ételekkel való kapcsolat valami sokkal több, sokkal nagyobb része. Valami, ami egyszerre szent és profán, valami, amivel, ha már gyerekkorban a maga összetettségében ismerkedünk meg, sokat adhat és segíthet egész felnőtt életünk során.
+ extra tipp
Nézzünk közösen, a családi mozizós estéinken főzéssel, konyhaművészettel kapcsolatos filmeket! Tekintsétek meg korábbi ajánlónkat itt.