Nyári esszencia téli koktélokhoz! – Minden, amit a szörpökről tudni érdemes
Beköszöntött a kellemes időjárás. Kirándulhatunk, strandolhatunk, közösségben lehetünk s mindeközben képzeljük el, hogy egy nagyon finom háziszörpöt kortyolgatunk. Mitől más, mitől ilyen finom? A válasz pedig minden esetben ugyanaz: szeretettel készül. Színek, ízek, különleges alapanyagok. Szörpre fel!
Befőzési sajátosságok
Sokan talán nem tudják, de a szörpöt készíthetjük főzve, vagy főzés nélkül. Ha a főzés mellett tesszük le a voksunkat, nem lesz szükség tartósítószerre, mert a hőkezelés tartósít. Ha hidegen készítjük, nélkülözhetetlen a tartósítószer, hiszen anélkül nem fog elállni.
Hőkezeljük, azaz főzzük a szörpöt, majd forrón üvegekbe töltjük, lezárjuk, és úgy hagyjuk kihűlni. Mik az előnyei ennek az eljárásnak? Ebben az esetben mire kihűl a szirup, az üvegben vákuum alakul ki, amely meggátolja a romlást. Hátránya: ilyenkor számítsunk arra, hogy csaknem minden, az emberi egészségre jótékony hatású tulajdonsága elvész az alapanyagnak. Így adalékanyagoktól és tartósítószerektől mentes szörpöt kapunk, ami évekig is eláll bontatlanul. Felbontás után mindenképp hűtőben kell tartani, ellenkező esetben a szörp felszínén megjelenhet a penészgomba.
Hidegen készített szörp esetében tartósítószerrel gátoljuk meg a romlást. Előnye, hogy ebben az esetben a legtöbb vitamin és az élénk szín megmarad egy időre. Az idő múlásával tárolás közben sajnos a szörp színe fakul. Hátránya, hogy a szervezetre hasznos élő organizmusok elpusztulnak a magas koncentrációjú cukor/édesítőszer és a tartósítószer miatt, valamint a már említett tárolás során is.
Gyümölcsök jellegzetességei
Érdemes lédús, tökéletesen érett, de még nem erjedő gyümölcsöket beszereznünk. Az egyes szezonok végén zamatosabb, édesebb alapanyagokkal dolgozhatunk, amiket kevésbé kell tovább ízesítenünk.
Ha már itt tartunk, cukor helyett próbáljunk ki bátran mézet, nádcukrot, nyírfacukrot vagy akár juharszirupot. Ne feledkezzünk meg a diétázókról és a cukorbetegekről sem. Használhatunk mesterséges édesítőszereket, mint például a szacharin, ciklamát, aceszulfám-K, vagy az aszpartám.
Ízlés szerint válasszuk ki a gyümölcsöt, amiből szörpöt szeretnénk készíteni. Készíthetünk hagyományosabb szörpöket málnából, eperből, narancsból, meggyből, ribizliből, vagy kiviből, de olyan különlegességeket is érdemes kipróbálni, mint a bodza vagy a levendula. Ez utóbbiakhoz a virágokat használjuk.
Fontos, hogy fokozottan ügyeljünk a higiéniára, kezdve az alapanyagok alapos tisztításával. A szörp készítése előtt érdemes mindent sterilizálni. Ide tartozik a munkapult, a munkaeszközök és a lábasok, amikben főzni fogunk!
A szörp evolúció
Hazánkban nagy múltra vezet vissza a szörpök kedveltsége. Nem meglepő, hogy a tavasz elején az addig háttérben rejtőző termékek előrébb kerülnek a polcokon. Ez egy tágabb értelemben vett élelmiszertartósítási folyamat, mely során az élelmiszer keletkezése és fogyasztása közti idő nem okoz romlási folyamatot. A régi parasztháztartásokban a cukrot egészen az I. világháborúig alig használták. Az első szilvalekvár receptek mind cukor nélküliek voltak. Ezekben az időkben a sertés húsát például sózással és füstöléssel konzerválták. A zöldséget savanyították, a gyümölcsöket pedig aszalással vagy befőzéssel tartósították.
A szirupokat elsősorban a gyógyszerészetben, élelmiszeriparban, illetve a gasztronómiában használják. Egyes szirupokat az élelmiszeriparban szörpnek is neveznek, köznapi értelemben a szörp elsősorban gyümölcsszörpöt jelent.
+ 1 könnyű recept, ha eperszörpre vágyunk
- 1 kg epret aprítsunk fel, és fél liter vízzel néhány percig főzzük.
- Ezután vékony tüllön átszűrjük és hagyjuk jól lecsöpögni.
- Adjunk hozzá fél citrom levét, és 60 dkg nádcukorral, nyírfacukorral vagy mézzel keverjük el, és forraljuk fel!
- Szedjük le a habját, és még forrón öntsük a fertőtlenített üvegekbe.
- Zárjuk le az üvegeket, és 5 percre fordítsuk fejjel lefelé. A szárazdunszt eljárás ez esetben nem szükséges. Körülbelül fél évig eláll, azonban felbontás után hűtőben tároljuk.