Újra divat az aszalás!
Most, amikor előtérbe került az egészséges táplálkozás, és igyekszünk kerülni a tartósítószereket, a mesterséges színezékeket, az ízfokozókat, a hozzáadott cukrot, ismét menő a gyümölcsök, zöldségek házi aszalása.
Mik az aszalás előnyei?
- jobban megmaradnak az eredeti ízek, aromák,
- az aszalás során a gyümölcsök megőrzik a vitamintartalom nagy részét, az ásványi anyagokat, nyomelemeket,
- nem tartalmaznak olyan kémiai anyagokat, amelyek allergizálhatnak,
- sokoldalúan felhasználhatók, akár nassolni valóként, akár sütéshez, főzéshez a süteményekbe vagy éppen a húsokhoz.
Mit érdemes aszalni?
Leggyakrabban a gyümölcsöket tartósítjuk ezzel a módszerrel, az alacsonyabb víztartalmú, de magas cukortartalmúak a legalkalmasabbak erre. Aszalható a sárgabarack, az őszibarack, a szilva, a ringló, az alma, a körte, a szőlő, a meggy, a cseresznye, a áfonya, a ribizli, a málna, a szamóca, a csipkebogyó, a rebarbara, a körte és a birsalma.
Gombát is aszalhatunk, illetve zöldségféléket: hagymát, paradicsomot, kelbimbót, spenótot, petrezselyemgyökeret, paszternákot, sárgarépát. Utóbbi hármat aszalás előtt egy percre tegyük forrásban lévő vízbe, majd gyorsan hűtsük le, és szárítsuk meg.
Hogyan fogjunk hozzá?
Mindig csak egészséges, hibátlan, egész gyümölcsöket, zöldségféléket használjunk, megmosva, alaposan leszárítva. A nagyobbakat, például az almát szeleteljük, kisebbeket, például a sárgabarackot elég kettévágni, és a kis gyümölcsöket, például a meggyet egészben aszalhatjuk – a mag nélkül.
Az aszalás lényege, hogy a gyümölcs fokozatosan veszítse el víztartalmát, de ne penészedjen, rohadjon össze, ezért mindig lazán helyezzük el az aszalandókat egy szellős rácson. Ne érjenek egymáshoz a szemek.
A szabadban vagy villanysütőben?
Aszalni többféle eszközzel lehet, az elektromos aszalógépekhez mellékelt használati utasításban rendszerint leírják, mihez mennyi idő kell. Aszalógép helyett a villanysütő is megteszi. A szabad levegős aszalás a harmadik módszer.
Szabad levegős szárításnál a néhány alapszabályt betartunk, jó minőségű aszalványt tudunk készíteni.
- A gyümölcsöt, zöldséget óvjuk a tűző naptól.
- Jól szellőző helyet válasszunk a szárításra.
- Zsinórra felfűzve, vagy rácson helyezzük el az aszalandókat úgy, hogy a darabok ne érjenek egymáshoz.
- Időnként forgassuk meg.
Az eredmény rugalmas, törés nélkül hajlítható, megvágva víztartalom nélküli aszalvány lesz.
A tárolásra is ügyeljünk, jól szellőző vászonzsákocskába felakasztva, papírdobozban vagy üvegben tároljuk. Hűtőszekrénybe soha ne tegyük.
Ha sütőben aszalunk:
- Kisebb adagokat készítsük elő, tegyük sütőpapírra, majd állítsuk be a hőmérsékletet az aszalandótól függően – 25 és 45 C° között az ideális, de nem lehet több 60 C°-nál.
- Fűszernövényekhez elég a 25-35 C°, az alacsonyabb víztartamú növényekhez, mint a birsalma, sárgarépa, rebarbara 40 C° körüli hőmérséklet a jó, addig a magasabb víztartalmúaknak, mint a sárga- és őszibarack, 55-60 C° szükséges.
- Nem összesütni, hanem kiszárítani kell a gyümölcsöket. A sütőajtót közben hagyjuk kicsit nyitva, hogy a pára távozhasson.
- A kész aszalványokat terítsük ki éjszakára száradni, de mindezt csukott ablaknál tegyük, hogy az éjszakai párás levegő ne tegye nyirkossá.
Aki még nem tartósított ezzel az eljárással, annak érdemes először kis adagokkal kísérletezni. A nyáron aszalt zöldségek és gyümölcsök a legfinomabb nasik lehetnek őszi, téli napokon.
