5 tipp, hogy kedvenc ételeink egészségesebbek legyenek
Hagyjuk most a chiapudingot. Nem akarunk a csicsókakrémlevesről beszélni. Vegán zöld smoothie-t sem kérünk. Azok figyeljenek, akik a megszokott ételeiket szeretnék egészségesebben elkészíteni. Nekik hoztunk 5 tippet, hogy a szokásos menük ne csak egészségesebbek, de finomabbak is legyenek.
1. A lisztet nem kell elhagyni, de gondoljunk rá másképp
A liszt mondhatni feketelistára kerül az egészséges életmódot hirdetők körében. Pedig ez tévút. Ami viszont igaz: a lisztre nem szabad többé úgy gondolnunk, mint az ételeket olcsósító tömegnövelőre. Ennél ugyanis sokkal több: egészséges, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező szénhidrát-, fehérje- és rostforrás, ami energiát ad és tartalmasabbá teszi ételeinket. Keressük a jó minőségű liszteket, amik biztosan nem az alsó polcon lesznek a hiperben és az is biztos, hogy nem a legolcsóbbak. A tönkölybúzalisztek kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek, gyakorlatilag minden konyhai célra alkalmasak, a zabliszt kiváló panírozáshoz, a durumliszt tészták készítéséhez, a rozsliszt kenyérhez és így tovább. Nincs olyan étel, amiben a simaliszt nem váltható ki. Mindig érdemes a teljeskiőrlésű változatokra menni, de nem kell kizárólag ezeket használni.
2. Cukor? Keressük inkább a jobb megoldásokat
Sok ételnek áll jól egy kis édesítés. Ilyen például a zöldborsófőzelék, amiben a vége felé hozzáadott kiskanálnyi cukor szépen kiegyensúlyozza az ízeket. A kristálycukor ideje azonban lejárt, az egészségtudatos szakácsok már csak elvétve használják. Alapvetően minden ételt és süteményt el lehet készíteni a megfelelő cukorhelyettesítővel. Hagyományos és elegáns megoldás a hárs- vagy akácméz használata, ezek azonban csak kicsivel jobbak a sima répacukornál. Mai gasztroforradalmár közvélekedés szerint a legegészségesebb megoldás az eritritol, ami nagyon édes, hőstabil, gyakorlatilag kalóriamentes és nem emeli meg a vércukorszintet, így diabéteszben szenvedők számára is biztonságos. Ennél eggyel kevesebbet tud a nyírfacukor, amiben van ugyan némi kalória, de szintén remekül használható.
3. Szegény ember zsírral süt? Jó is volna!
A sertészsír még ma is sok háztartásban napi használatban van, annak ellenére, hogy nem a legfinomabb és nem is a legegészségesebb választás. Akkor mi a jó? A libazsír, az jó, mégpedig az, amelyet testhájból olvasztottak. Ez teljesen íztelen és szagtalan, viszont magas hőmérsékleten sem ég meg és remekül domborítja ki az ételek természetes ízét. Még palacsintasütésre is kiváló, sokkal kevésbé lesz tőle büdös a lakás, mint a hagyományos olajos sütéstől. A vaj szintén jó, de nem mindenre. A napraforgóolaj és kockamargarin szintén elterjedtek, de inkább közepesnek mondhatók, mint jónak. A növényi olajok közül érdemes a nem finomított kukorica- és repcemagolajat, kókuszzsírt, szezám, dió és más csonthéjasok olaját használni. Az olívának nem mindegy, melyik típusát használjuk, nyersen az extra szűz mindenre jó, de sütni nem szabad 170°C-nál magasabb hőmérsékleten vele. Ha ennél forróbb kell, akkor a jó öreg napraforgóolaj mégis jobb választás.
4. Milyen alapanyagokkal főzünk, mivel körítünk?
Halat, vadat, s mi jó falat – ez nyilván mindenkinek ismerős. Nem kizárólag, de nagy mennyiségben érdemes ezeket készíteni. Nagyon egészséges halak és húsfélék: lazac, pisztráng, süllő, mezei nyúl, fácán, őz, vaddisznó. A tojás superfood. Nincs baj a pulykával, kacsával, sovány marhával és a szabad tartásban nevelt baromfival sem. A nagyipari hízlalású sertés és a gyárszerűen előállított csirke fogyasztását azonban érdemes minimálisra csökkenteni. A körítésben nagyon sok lehetőség nyílt meg a reformkonyhának köszönhetően, ma már nemcsak a tészta-rizs-krumpli háromszögben lehet gondolkodni, hanem van: vadrizs, bulgur, vöröslencse, quinoa, édesburgonya és kiváló minőségű olasz durumtészták. Szuperek a párolt zöldségek és zöldfőzelékek. És hát a fentebb már dicsért tönkölyliszt például remekül alkalmas a nokedliszaggatáshoz.
5. Emberbarát eljárásokat és módszereket a konyhába!
Sokkal egészségesebbé válik a menünk, ha az elkészítés során elkerüljük az olyan eljárásokat, amik egészségtelenné teszik az ételeket. Felejtsük el a sötét rántásokat, helyette rejboljunk (vagyis sűrítsük saját magával úgy, hogy egy keveset kiveszünk az ételből, azt turmixoljuk, majd az így elkészített pürével javítunk az állagán) vagy habarjunk. Rizskeményítővel is szuperül besűríthetünk szinte akármit, ahogy a krémlevesekbe sem kell liszt, helyette egy főtt krumpli megteszi. Süssünk forró levegővel vagy sütőben sokkal kevesebb zsiradékkal. Sose égessünk oda semmit, ha mégis sikerült, ne fogyasszuk el az égett ételt. A zöldségeket ne főzzük agyon, inkább pirítsuk rövid ideig vagy gőzben pároljuk meg őket. Az üveges és konzerv zöldségfélék helyett inkább válasszuk a frisset, ennek hiányában a gyorsfagyasztottat. Kerüljük a nátrium-glutamátot, ahol csak lehet, ételízesítésre inkább használjunk jó minőségű fűszereket.
