Imádom a telet, szeretem a beöltözés maceráját, a hideg, ropogós reggeleket, a szikrázó napsütéses jéghideg napokat. Minden évben úgy várom a havat, mint egy kisgyerek. Szóval tényleg szeretem a telet. A február viszont már nehéz nekem is.

Hoztam néhány tippet, a teljesség igénye nélkül, hogyan vészelhetjük át a tél szerintem legszürkébb hónapját, amíg érkezik a tavaszi felmentő sereg. Szerencsére a piacokon ilyenkor is akad olyan alapanyag, amivel színesebbé tehetjük az étkezéseinket.  

A zöldségek

Bőven van ilyenkor krumpli, cékla, csicsóka, édeskáposzta, fekete retek, fokhagyma, kelkáposzta, lilakáposzta, pasztinák, lilahagyma, petrezselyemgyökér, póréhagyma, zellergumó, vöröshagyma, sárgarépa

Kezdésnek rögtön itt van egy egyszerű, de annál finomabb krumplikrémleves. De ugyanezt a levest csicsókával is elkészíthetjük.

A savanyú káposzta ilyenkor is stabilan tartja magát, amit akár mi magunk is eltehetünk télre. Szuper C vitamin forrás, és számtalan módon felhasználhatjuk. Talán az egyik legjobb dolog, ami történhet vele, azon túl, hogy magában megesszük, ha szoljankát készítünk belőle. De vigyázat! Csak ipari mennyiségben érdemes főzni. Ezt is… Igazi lassulós, odafigyelős, törődést és időt igénylő leves ez, de a ráfordított idő minden egyes perce megéri. És még valami, amit szerintem nem érdemes kihagyni: a savanyú káposzta levest, házi kolbásszal, babérlevéllel, vörösen izzó piros paprikával és hófehér tejföllel.

Ha szeretitek a kelkáposztát, jöhet az örök klasszikus, a frankfurti leves. Ha viszont kicsit tovább nézünk ezen a dimenzión, készíthetünk egy meleg salátát is belőle: kevés olajon, sóval borssal a forró serpenyőben megfuttatjuk a csíkokra vágott kelkáposztát, de csak annyira, hogy kissé még roppanós maradjon. Citromlével, borecettel és mézzel meglocsoljuk, fűszerezzük őrölt római köménnyel és kevés korianderrel, adunk hozzá egy kevés pirított mandulát, aranymazsolát és vörösáfonyát. A kelkáposzta a sütéstől kellemesen édes lesz.

A téli szezonban az egyik legnagyobb kedvencem a cékla. Nyersen, főzve vagy sülve, püréként vagy levesbe főzve, mindegy. Leginkább nyersen és sülve szeretem. Az egyik legismertebb céklás étel a borscs, de szerencsére nagyszerűen variálható alapanyag, ami nem csak sós ételekhez passzol, süteményekhez is jól használható. Ásványi anyagokban gazdag: kalcium, foszfor, jód, vas, magnézium, kálium, kén. Értékes vitaminokat tartalmaz (C, K, B1, B2, B3). Magas vas tartalma segíthet serkenti a vörösvérsejtek termelését, ami javítja a vér oxigénfelvevő képességét. Mivel gyorsítja a máj, az epe és a vese működését, jótékonyan hat a szervezet méregtelenítő folyamataira. Magas a pektintartalma, ami serkenti a bélrendszer működését. Ha a levét sárgarépával és uborkával együtt fogyasztjuk, hatékonyabban tisztítja a vesét és az epehólyagot.

Ha csokorban vesszük, a levéllel együtt csomagoltat vegyük. Így látjuk, mennyire friss a cékla. Ha a levelek élénk színűek és tapintásra kissé kemények, a cékla friss. Ha nyersen szeretnénk enni, a kisebb gumókat érdemes megvenni, mert ezek csak enyhén földízűek és sokkal édesebbek. Ha a gumón az apró hajszálgyökerek szálasan elágaznak, nagy valószínűséggel nem frissen szedett céklával van dolgunk.

Ilyenkor, tél végén, amikor már nagyon vágyom a színekre, a vibrálásra, sokszor készítek sültcékla-levest. Imádom a telt ízét és a harsány színét.

Ehetünk lekvárokat, aszalt gyümölcsöket, befőtteket, savanyúságokat, de készíthetünk zöldség chipset (sárgarépa, zeller, cékla, pasztinák) is, forró sütőben, de akár néha-néha tocsogó forró olajban is.

A gyümölcsök 

Alma, körte, naspolya, bogyósok közül a kökény. Nem túl széles a paletta, de ha van kéznél például alma és sárgabaracklekvár, süthetünk máglyarakást, vagy sharlotka tortát. Az előbbi csodaszép színes a napsárga baracklekvártól és a rásütött tojásfehérje habtól. Az utóbbi, a sharlotka, pedig egy tartalmas desszert, remek második fogás egy sűrű, laktatóbb leves után. Kevés vele a teendő, bő 10 perc alatt összeállítható, kellemesen savanykás és jól variálható.

Ha hozzám hasonlóan szeretitek a zabkását reggelire, tegyetek bele aszalt gyümülcsöket, pirított diót vagy mogyorót, napraforgómagot. Dúsíthatjuk saját készítésű mogyoróvajjal is, amit pár perc alatt elkészíthetünk egy erősebb késes aprító segítségével. Kell hozzá 25 dkg pörkölt, sótlan földimogyoró (piacokon vehetünk kimérve, saját dobozban), 2 ek. olaj (napraforgó vagy repceolaj, a lényeg, hogy semleges ízű legyen), és egy nagy csipet só. A mogyorót az aprítóba tesszük és pulzálva darálni kezdjük. Amikor krémesedni kezd, hozzáadjuk az olajat, ettől lágyabb lesz a mogyoróvaj. A végén sózzuk egy jó nagy csipet sóval. Én darabosan (crunchy) szeretem, de teljesen simára is készíthetjük.

A mogyoróvajas, mákos, citromos zabkása aszalt meggyel és sárgabarackkal (piacokon vehetünk kimérve saját tárolóban) az egyik nagy kedvencem.

Élvezzük a február csodáit is, a farsang időszakát, és a farsangi fánkot, igyunk savanyú káposzta levet, és forralt bort. Süssünk finom fűszeres süteményeket és pikk-pakk megérkezik a tavaszi napfény.